December 2006

26. Nálunk is járt egy Angyalka...
2006.12.31. 02:32 (Módosítva: 2006.12.31. 02:33)
...Így lettünk floridai ingatlantulajdonosok. (kár, hogy telket nem adtak hozzá )
Összesen: 12 hozzászólás

25. 2006 karácsonya, avagy velünk mindig történik valami
2006.12.30. 03:23 (Módosítva: 2006.12.30. 03:36)
Természetesen a szerelési műveletekkel is eltelt egy kis idő, így tényleg jó későn indultunk hazafelé. Igy történhetett, hogy ünnepi vacsoránk szenteste, finom meki hamburgerből és sültkrumpliból állt, amit az autópályán fogyasztottunk el, miközben szüleim a töltöttkáposzta elkészítési módjáról folytattak eszmecserét, majd szóba került a dédiféle mákos és diós bejgli is. Gainesville-be érve mindannyian hullafáradtak voltunk, így alig vártuk, hogy ágyba bújhassunk. Szentestét így -közös megegyezéssel- elnapoltuk. Félreértések elkerülése végett, az autó nem a miénk, de ez a díszítés itt nagyon menő. Albumunkat itt http://www.babaszoba.hu/services/albums?alid=22334 találjátok, illetve ajánlom figyelmetekbe anya útinaplóját http://travel.yahoo.com/trip?action=viewjournal&pid=922926 , amelyben további képek is találhatók.
Összesen: 5 hozzászólás

24. 2006 karácsonya, avagy velünk mindig történik valami
2006.12.29. 15:05
Tybee felé igyekezve rá kellett jönnünk, hogy a kis műanyag izével kapcsolatban nem számoltunk az út egyenetlenségeivel és a menetszéllel. Sebaj, apa beugrott a sziget kis halászboltjába és egy rákászkötéllel a kezében tért vissza. Szakszerűen az autóhoz kötözte a bizgentyűt, majd a kötél másik végét az utasoldali ajtó alatt átvezetve anya kezébe nyomta, aki 4 órán keresztül tartotta, nagyobb bukkanóknál húzta a kötelet. Erről az eseményről nem készült sajnos kép, mert annyira röhögtünk, hogy teljesen kiment a fejünkből. Helyette megmutatom a világítótornyot.
Összesen: 4 hozzászólás

23. 2006 karácsonya, avagy velünk mindig történik valami
2006.12.29. 04:14
Vasárnap majdnem eljutottunk templomba is, azonban a kapuban a sok elegáns ruhába bújt ember láttán megfutamodtunk és meg sem álltunk a Forsyte parkig. Megjegyzem én díjaztam az ötletet, mivel futkározni, hintázni és mászókázni jobban szeretek, mint egy padban üldögélni (egyébként sem bírtam volna többet pár percnél egy helyben ) Ahhoz képest, hogy korai hazaindulást terveztünk, elég későn értünk vissza a hotel parkolóházában hagyott autónkhoz. Persze mert még visszafelé, további előző napról maradt házacskákat tekintettünk meg, illetve be kellet ugranunk a híres Candy kitchenbe (édességbolt, kézzel készített pralinék tárháza ) egy kis csokikóstolóra..Persze nem sikerült az autóra visszapattintanunk a kis műanyag izét, de naivan azt gondoltuk ez nem fog minket megakadályozni a gyors hazajutásban. Ezért tettünk egy rövid kitérőt a Savannah-tól 10 percre fekvő Tybee szigetre és megnéztük Georgia állam legrégibb és legmagasabb világítótornyát.
Összesen: 4 hozzászólás

22. 2006 karácsonya, avagy velünk mindig történik valami
2006.12.28. 21:34
Elég rossz néven vettem, hogy legszebb álmomból zavarnak fel , de a foglalás az foglalás, mennünk kellett. Bebocsáttattunk hát a híres étterembe (a 3. emeleten volt az asztalunk! ) Első meglepetés, hogy az ételeknek tényleg volt ízük (ez Amerikában nagy szó!) és hogy középáron, annyit ehettünk, amennyi belénk fért a déli ízekkel megrakott büféasztalról. Sötétedésig csatangoltunk még egyet a városban, megkerestük a térképünkön feltüntetett történelmi házakat, kiemelt épületeket (volt amit meg is találtunk ).
Összesen: 5 hozzászólás

21. 2006 karácsonya, avagy velünk mindig történik valami
2006.12.28. 16:24 (Módosítva: 2006.12.28. 16:26)
A fáradtságtól elcsigázva, gondoltuk, bevetjük magunkat az útikönyvből jó előre kiszemelt Lady and sons nevezetű étterembe. A lady egy amerikai stahljuditféleség főzősműsorral, főzőiskolával, szakácskönyvvel, miegyébbel. Azzal azonban nem számoltunk, hogy a híres étterembe a bebocsáttatáshoz 2 és fél órát kell várakozni. Szerencsére nem kellett sokat sorba állni ahhoz, hogy asztalt foglaljunk, de mit csináljunk még 2 és fél órán keresztül? Sétáljunk le a folyópartra! Éppen indult egy hajó a kikötőből, amiben anyu felismerni vélte az interneten látott ingyenes szállítóhajót, és tényleg az volt! Igy elmondhatjuk, hogy hajókáztunk a Savannah River-en. Aztán megkerestük a folyóparton az integető lány szobrát (jól eldugták, alig találtuk meg!), majd mivel kezdtem kidőlni, visszamentünk a szállodába egy kis ebéd előtti szundikára.
Összesen: 7 hozzászólás

20. 2006 karácsonya, avagy velünk mindig történik valami
2006.12.27. 13:39 (Módosítva: 2006.12.27. 13:41)
Szombat reggel anya első felismerése az volt, hogy mindenkinek bőségesen csomagolt tiszta ruhát, kivéve magának. Szerencse, hogy az autóban mindig tart vésztartalékként komplett csere ruhát. Igy míg a szállodai szappannal kimosott ruhái száradtak az utazóágyam oldalán, ő a vésztartalék ruhában nyelte feltörő könnyeit. Apa nyugtatgatta, hogy karácsony van meg ilyenek, aztán lementünk reggelizni. Miután feltöltekezett energiával, kicsit sikerült megnyugodnia. A vészmadár időjósoknak szerencsére nem volt igazuk, így kitűnő városnéző időben vágtunk neki, hogy felderítsük Savannah-t. Első utunk a Visitor Centerbe (információs központ) vezetett, ahol prospektusokkal és ingyenes turista térképpel felszerelkezve indultunk, hogy megtekintsük az egyedülálló vasútmúzeumot, természetesen az én kedvemért. Rettenetes izgalomba jöttem a sok föfő láttán. Volt igazi állomás, fordítókoronggal és némely vonatba be is lehetett szállni! Azzal szüleim nem számoltak, hogy az egyik vasúti kocsiban terepasztalt rendeztek be és onnan én továbbmenni semmiképpen nem szándékozom majd. Háromszor próbáltunk meg elindulni. Én irgalmatlanul csapkodtam-hisztiztem-rugdostam és ordítottam, hogy NO, NO! Hallgatásomat végül egy új föfő beszerzésével sikerült megvásárolniuk, bár nem győzték hangsúlyozni, hogy ez mennyire ellenkezik nevelési elveikkel illetve anyu egyfolytában maga elé meredve azt hajtogatta: "vajon hol rontottam el? "
Összesen: 11 hozzászólás

19. 2006 karácsonya, avagy velünk mindig történik valami
2006.12.27. 02:38 (Módosítva: 2006.12.27. 03:55)
Az eső közben turbó sebességre kapcsolt, így szinte semmit nem lehetett látni. Szállásunk a történelmi városrészben volt. Már éppen megérkeztünk és kanyarodtunk volna be a szállodához, amikor az autónk kereke belement egy vízelvezetésre szánt, vízzel tele, azaz láthatatlan mélyedésbe és egy kisebb fajta szívrohamot követően konstatáltuk, hogy a kocsi oldalán futó műanyag bizgentyű kipattant a helyéből és fogalmunk sincs, hogyan kell visszapattintani. Na sebaj, probléma elnapolva, a szakadó esőben bőrig ázva becuccoltunk a szállodába. Vártunk hátha eláll, közben gyomrunk egyre hangosabban jelezte, hogy bizony ma még nem ettünk meleg ételt. Végülis a történelmi városrészben vagyunk, étterem, étterem hátán, csak nem ázunk nagyon meg. Igy hát elindultunk. A kiszemelt étterem, tőlünk 200 méterre. Ja, csak azt senki nem mondta, hogy a 200 méterhez csúszós macskaköveken és (egy "kis" túlzással) 1000 csigalépcsőn keresztül vezet az út. Öcsi kenguruban himbálozott anya kabátja alatt, én esőkabátban kuporogtam a babakocsiban...egy élmény volt, komolyan. Kissé feldúlt állapotban értünk az étterembe, anyának közben teljesen elment az étvágya, szóval az Oyster bár tulajdonosai sem a mi fogyasztásunkon gazdagodtak meg. Viszont apa végre kipróbálhatta, milyen is az osztriga. Osztrigát ugyanis csak megbízható helyen érdemes fogyasztani és ezt a helyet az útikönyv annak tartotta. Apa már csak ilyen bevállalós, de azért a nyers változat helyett inkább a gőzöltet választotta. Állítólag jó volt. Tény, hogy semmi baja nem lett tőle. A vacsora végeztével az eső még mindig esett. Az étterem tulaj, boldog karácsonyt kívánva, megajándékozott minket egy ottfelejtett esernyővel, bár bevalljuk ez már mit sem számított. Szállásunkra visszatérve gyorsan átöltöztünk és -bár anya félt az egy kupacban történő alvástól- nagyot aludtunk.
Összesen: 7 hozzászólás

18. 2006 karácsonya, avagy velünk mindig történik valami
2006.12.27. 02:36
Péntek délelőtt (volt az már dél is )felkerekedtünk és irány Savannah, első négyesben töltött karácsonyunk színhelye. Savannah, a tőlünk északra fekvő Georgia államban található. Az időjósok egész hétvégére erős esőt jósoltak és ez a tény, nem töltött el minket lelkesedéssel. Induláskor még sütött a nap, de alig fél óra elteltével elkezdett csöpögni, később ömleni az eső. Igy fordulhatott elő, hogy anya vezényletével Savannah város mellett elhaladva Dél-Karolinában kötöttünk ki. Na, azért nem olyan rossz navigátor anya, mivel Savannah, Georgia és Dél-Karolina határán fekszik és csupán egyetlen lejáratot vétettünk el. Ez a rövid kitérő nem volt több 10 percnél.
Összesen: 3 hozzászólás

17. Ismét karácsony
2006.12.22. 05:07 (Módosítva: 2006.12.22. 05:13)
Karácsony....reméltük már Magyarországon tölthetjük tágabb családunk, magyar barátaink körében. Hogy a hiányérzetet enyhítsük elutazunk néhány napra. Ezért szeretnénk Nektek már most áldott karácsonyt kívánni és egyben megköszönni a sok hozzászólást, kedvességet és hogy látogattok bennünket!
Összesen: 21 hozzászólás

16. Tamás
2006.12.21. 13:55
Ezt a képet erre a napra tartogattuk. Élesszemű atyám szúrta ki a feliratot a boltban és ilyen cimkével nem lehetett otthagyni ugyebár.Ezúton szeretnénk minden ma- és nem ma - ünneplő Tamásnak sok boldogságot kívánni!
Összesen: 7 hozzászólás

15. Viszlát bőrönd!
2006.12.21. 00:56 (Módosítva: 2006.12.21. 00:56)
Botond és Lilla holnap repülnek haza Magyarországra. Kicsit (nagyon) irigyeljük őket! Hazaköltözés projektünk részeként egyik bőröndünk is velük röpül. Benne nem csak az éppen nem használt dolgaink, hanem némi karácsonyi ajándék is lapul az otthoni aprónépnek. Szóval üzenjük a családnak, hogy tessék belenézni!
Összesen: 6 hozzászólás

14. Bölcsikórság
2006.12.20. 17:50
Ismét kitört nálunk a bölcsibetegség: orrfolyás, láz, torokfájás, köhögés. Ezúttal anya hozta haza -minek cseveg az 20 percig a gondozónénivel, aki nem bírja a klímát? Szóval anya indított, majd jöttem én és mára már Disziznek is folyik az orra. Szerencsére úgy tűnik, apa állja a sarat. Reméljük péntekre meggyógyulunk, mert karácsony hétvégéjére utazást tervezünk. Mér' mondjátok? Nincs is kockafejem!
Összesen: 6 hozzászólás

13. A nagy vödör titka
2006.12.19. 15:03 (Módosítva: 2006.12.19. 16:13)
Talán emlékeztek még, Halloweenkor egy nagy vödör került titokzatosan az autónk csomagtartójába. Akkor megígértem, hogy beszámolok a nagy vödör rejtélyéről. Azóta már a nagy vödör mellé kisbicikli és pár könyv is érkezett, úgyhogy tényleg itt az idő.A nagy vödör annak idején telis-teli volt Megablocks építőjátékkal. Egy kedves nénitől kaptuk, kinek a gyerekei már nem játszottak vele. Mindezt ingyen és bérmentve. Létezik ugyanis egy csoport, melynek tagjai városunk és környékének lakói, akik, ha valamilyen tárgyuk feleslegessé válik, nem dobják ki, hanem felajánlják egymásnak. A csoport neve Freecycle Gainesville, tagok száma 3394 és napról-napra nő. Célja az újrahasznosítás, a folyamat az internet segítségével egy moderátor koordinálásával zajlik. A csoportba kerülés feltétele egy felajánlás. A felajánlásokra lehet jelentkezni és amennyiben te voltál az első jelentkező vagy a régi tulajdonos úgy dönt, tiéd a felajánlott dolog. Aztán előfordulhat olyan is, hogy szükséged van valamire. Ekkor a kérésedet eljuttatod a csoport tagjaihoz és ha szerencséd van, akkor van valaki a csoportból, aki tud neked segíteni. Igy van Nócinak pelenkázószekrénye, apának szkennere, anyának porszívója, nekem játékom, bringám. Megfigyeltük, hogy itt az emberek szívesen adnak és segítenek egymásnak. (Bár anya annakidején nagyon idegenkedett Amerikától, azért be kellett látnia, hogy az itt élő emberektől is lehet mit tanulni. )
Összesen: 8 hozzászólás

12. (Majdnem) NYERTÜNK 3 MILLIÓ DOLLÁRT :-)
2006.12.18. 04:04
Elég hamar rá kellett döbbennünk, hogy apa kutatói ösztöndíja nem lesz elegendő a meggazdagodáshoz. Ezért valami legális jövedelemforrás után kellett néznünk: a gyermekmunkát a törvény bünteti, anyának nincs social security száma, ami elengethetetlen a munkába álláshoz (különben is elegendő munkát adunk neki mi ketten ). Számba vettük a lehetőségeket..., maradt a szerencsejáték.A Florida lottó története 15 évvel ezelőtt kezdődött. Célja az volt, hogy a jegyek eladásából származó nyereséggel növeljék az oktatásra fordítható összeget az állami kasszában. Sajnálatos módon mára csak ez maradt az oktatási alap egyetlen bevételi forrása. Ez az alap támogatja többek között azokat a jó tanuló diákokat, akik Florida államból, floridai egyetemre szeretnének menni. Igy fordulhat elő, hogy a UF-en (az egyetem, ahol apa dolgozik), a floridai tanulók 90%-a kap támogatást az alaptól. (ezért, aki floridai polgár, annak érdemes helyi egyetemre mennie! )Kicsit elkalandoztam..., térjünk vissza arra, hogy maradtam le arról, hogy én legyek a legtöbb főfő-vel (azaz játékvonattal) rendelkező kisgyermek széles e világon. Néhanapján-ha éppen nem felejtjük el -szoktunk venni egy-egy lottószelvényt. Mivel nem vagyunk nagy szerencsejátékosok, ezért a gépre bízzuk a számok kiválogatását. Aztán- ha nem felejtjük el - le is ellenőrizzük a számokat. Előtte persze elábrándozunk, mit is csinálnánk azzal a rengeteg pénzzel, aztán mindig jön a kegyetlen valóság. Kivéve ma, illetve egy kicsit ez is kegyetlen volt, ugyanis a fránya gép a 6 számból 4-et eltalált, és 2-t közvetlenül mellé bénázott. Bosszantó! De azért nagyon örültünk ám! Úgy fogtuk fel, mint előrehozott karácsonyi ajándékot. Ma 1 napig nagy lábon éltünk. Méghozzá olyan nagyon nagy lábon, hogy elmentünk a cipőboltba és a nyereményből vettünk minden kétlábon járó családtagnak egy-egy pár cipőt. Jó bolt volt!
Összesen: 12 hozzászólás

11. Friss híreink: ázunk
2006.12.15. 21:39 (Módosítva: 2006.12.15. 21:41)
Kezdjük magunkat otthon érezni itt. Annakidején a békásmegyeri kis panelban már megszoktuk, hogy mindig ünnepekkor vagy hétvégén ázunk.A különbség csupán annyi, hogy míg ott nem lehetett előkeríteni a gondnokot, addig itt hamar kiszállt a lakóközösség szervízcsapata. Apa a melóhelyen, így anyának kellett megbírkóznia a délies csöpögéselhárító szakzsargonnal. Annyit sikerült kihámoznia a pár perces monológból, hogy a víz a légkondirendszerből jön, valahonnan fentről. Aztán említett a pasas valami pici lyukat is, ahonnan csöpöghet néha-néha a víz (folyamatosan csöpög-megj. anya). Hétfőre beütemezték a cserét. Említett még valami RV-t is, legalábbis anya határozottan állítja, hogy ezt a szót mondta a fószer. Nagyon reméljük nem akarnak ideköltözni, mert az RV legjobb tudomásunk szerint lakóautót jelent.
Összesen: 8 hozzászólás

10. Hajrá anya!
2006.12.15. 19:08
Pár napja rájöttem, hogy nem csak a földön, hanem az ágyban is kitűnően lehet forogni. Sajnos arra még nem sikerült rájönnöm, hogy tudom ebből a pozícióból újra hanyatt vágni magam. Valószínű az ágyacskám túl keskeny, mert valahol félúton mindig elakadok. De ez nem akkora probléma, sőt talán még jó is, hiszen így gyakrabban láthatom anyut. Ő letesz aludni, én hasra fordulok, aztán pár perc múlva megunom, de nem tudok visszafordulni ugyebár. Ekkor elkezdek panaszkodni, jön anya, visszahelyez kiinduló pozicióba és kezdődik minden előről. Körülbelül 10-15 kör után sikerül annyira elfáradnom, hogy szundikálok is pár percet. Aztán hajrá! Anyu szerint elég sokkoló látvány tud lenni, amikor éjszaka két nagy szem lesegeti az ágy rácsai felett, de ez legyen az ő problémája, én köszönöm jól érzem magam.
Összesen: 9 hozzászólás

9. Album
2006.12.12. 19:05
Majd' elfelejtettem, természetesen fényképeztünk is, hogy Ti se maradjatok ki az élményből. Albumunkat itt nézhetitek meg:http://www.babaszoba.hu/services/albums?alid=22053Mamáknak, papáknak további szép napot és a babáknak jó éjszakát!
Összesen: 5 hozzászólás

8. 1 nap alatt a Föld körül Nimróddal és Noah-val
2006.12.12. 17:08
Kanadából indultunk, Anglián majd Franciaországon keresztül jutottunk Marokkóba. Mivel alaposan elfáradtunk, itt ebédeltünk. Anya kicsit félve szoptatta Öcsit a kerthelységben, nem tudhatta mit szólnak ehhez az arab pincérek....szerencsére nem vették észre. Új energiával feltöltekezve jutottunk Japánon, majd Németországon keresztül Amerikába. A desszertet Olaszországban fogyasztottuk el. Kezdett sötétedni, ezért sietnünk kellett. Norvégiában peluscsere, majd Kína és sötétedére már Mexikóba is értünk. Kicsit össze-vissza útnak tűnik? Hát igen ennek a különös utazásnak a helyszíne, Disneyworld Epcot nevű parkja. A fárasztó utazás végén megnéztünk egy Disneyféle karácsonyi lámpagyújtást, aztán nyomás a parkolóba, mert hazafelé 2 óra még az út.De senki ne gondolja, hogy ezzel vége a kalandoknak! Az autópályán anya furcsa égi jelenségre lett figyelmes. Szólt apának, de kapásból ő sem tudott magyarázattal szolgálni, pedig ez a szakmája vagy mi? Otthon aztán jól körüljárta a kérdést és kiderült, hogy amit láttunk nem volt más, mint a Discovery űrrepülő fellövése a tőlünk 1 óra autóútnyira elhelyezkedő Cape Canaverelről. Juhéj!
Összesen: 11 hozzászólás

7. 1 nap alatt a Föld körül Nimróddal és Noah-val
2006.12.12. 02:37 (Módosítva: 2006.12.12. 02:38)
SzombatHosszú napnak ígérkezett végigjárni a Földet Kanadától Mexikóig, de teljesítve. Természetesen nem ér semmit az utazás útitársak nélkül, ezért segítségül hívtuk Hannah-t és családját. Mielőtt kalandunkba belevágtunk lazításképpen tettünk egy rövid kirándulást a dinók földjén. Nagyon ijesztő volt, de mivel kiszállni nem lehetett apáék megpróbáltak bolondozni kicsit, pedig szerintem ők is be voltak tojva rendesen. Feloldásképpen gondoltuk meglátogatjuk Némót és barátait, de Disneyéknek sikerült ezt is félelmetessé tenni. További gyermekeknek javasolt programmal ezért nem próbálkoztunk, hanem belevágtunk a nagy kalandba. Folyt. Köv.
Összesen: 10 hozzászólás

6. Mikiparti
2006.12.08. 03:23 (Módosítva: 2006.12.08. 03:34)
December 6.Este Editékhez voltunk hivatalosak magyar Mikulás partira. Régen láttunk ennyi magyarul beszélő embert! Sőt még két igazi Miki is jött: Miklós bácsi az Egyetemről és kisfia Mikike. Botondnál és Lillánál is járt a Mikulás, sőt még nekünk is hagyott egy-egy csomagocskát (milyen kedves ). Mivel a csomagocskát már nem áll módomban megmutatni , ezért teszek ide egy képet, két magyar partiarcról:
Összesen: 8 hozzászólás

5. Képzavar
2006.12.06. 16:10
Valami sántít ebben a Mikulásos történetben. Szüleim szerint a Mikulás december 6-án jön, és hajnalra virradóra ajándékot tesz a gyerekek cipőjébe. Eddig stimmel a történet, ma van hatodika, ajándék rendben. Csakhogy mindenki más azt mondja, hogy a Mikulás 25-én reggel jön, a kéményen át, az ajándékokat a karácsonyfa alá teszi, az édességet pedig az erre a célra fellógatott hatalmas zokniba. Majd megeszi a neki kikészített süteményt, megissza a tejecskét és aztán sietnie kell, mert hosszú út vár még rá. Akkor most hogy is van ez? Lehet, hogy hozzánk kétszer is jön a Mikulás? Nincs is kéményünk és olyan pici a fánk, az alá nem fér el túl sok minden! Nem értem, nem értem, nem értem.....Mindegy, ráérek ezzel később is foglalkozni, most inkább elmegyek játszani a kínai sárkány vonatommal. Mégiscsak jó fej ez a pirosruhás, tudta mi a szívem vágya! (Nimród)Tényleg rendes bácsi a Mikulás bácsi, mert én finom csokit és szaloncukrot kaptam tőle a ma reggeli tejecskémbe. (Noah)
Összesen: 15 hozzászólás

4. Noah 1/3 éves
2006.12.05. 03:12 (Módosítva: 2006.12.05. 03:16)
Vasárnap 4 hónapos lettem. Ahelyett, hogy hejehuja, dáridom meg csinnadratta, hétfőn elvittek az orvoshoz. Úgy tűnik itt 2 havonta szokás orvost látogatni. No, de akkor aztán beleadnak apait-anyait. Ismét több helyütt lyukat ütöttek az irhámon Jól elintéztek mondhatom! (Hib, DpTa, Polio, Prevnar). Súlyom 6150g, magasságom 62cm, amit erős kétkedéssel fogadunk, ugyanis már lassan csak a 6-9 hós ruhácskák kényelmesek nekem. Napi tevékenységeim: evés-ivás 2 in 1, Nimród megfigyelés, kézcsócsálás, 2 kézzel tárgyak elkapása (ezzel szoros összefüggésben zenélő-forgó tönkretételének kísérlete), forgás, popófeltologatás, ordibálás, lábujjszopogatás, és némi szundi (na, nem túl sok, nehogy ellustuljon anya)
Összesen: 17 hozzászólás

3. Cukornád nap 2.
2006.12.03. 18:24
A ma is működő gazdaságban 1800-as éveket idéző ruhákba beöltözött emberek mutatták be az egykori háromgenerációs családi farm életét. Volt itt kovács, fafaragó, kötélkészítő mester, szőttek, fontak, csuhéztak, fát vágtak, ruhát mostak és főattrakcióként cukornádból szirupot készítettek. A barnásszínű, zavaros lét, anyának nem volt bátorsága megkóstolni. Mi apával belekortyoltunk, aztán úgy gondoltuk ebből ennyi egy életre bőségesen elég volt. A muzsikusok szolgáltatta zenére kicsit tánciztam, majd megszemléltem, hogy kell kötelet húzni (nőjjön csak meg Nóci, majd jól leverjük apát! ), karikát kergetni. Köszöntem a lovacskának, ráripakodtam a pulykákra, majd mivel a szemerkélő eső erősebbre kapcsolt visszavonulót fújtunk. Remek délelőtt volt; jó, hogy nem hagytuk ki!
Összesen: 9 hozzászólás

2. Cukornád nap
2006.12.03. 18:15 (Módosítva: 2006.12.03. 18:17)
SzombatA Dudley farm Gainesville-től csupán 7 mérföldre található, mégsem jártunk még ott. Onnan tudtunk egyáltalán a létezéséről, hogy apa néhanapján, illetve néhaéjjén ki szokott menni csillagokat nézni és a farm kapuja az első hely a közelben, ahol ebben nem zavarják meg a lámpák fényei.Az e havi programajánlóban figyeltünk fel rá, hogy december első szombatján cukornád napot tartanak itt. Nem vártunk túl sokat tőle, mégis kellemesen csalódtunk. Megszoktuk ugyanis, hogy Amerikában mindent minimum az "egyedülálló", "a Világ legkisebb", "a Világon a legnagyobb, legszebb, legtökéletesebb"...stb jelzővel látnak el, ez az esemény meg csak egyszerű "nap" néven szerepelt az eseménynaptárban. Az első meglepetés akkor ért bennünket, amikor a bejáratnál nem kellett belépő díjat fizetni, holott a floridai nemzeti parkokban (és ez e farm azzá van nyilvánítva) gépjárművenként 4 dollár körül van a "beugró". Kicsit szemerkélt az eső, ami engem külön örömmel töltött el, hiszen nagy esőrajongó vagyok! Közvetlenül egy tűzhangya fészek -mint fészek, vár!- mellett sikerült parkolnunk, majd anya belelépett egy tehénlepénybe, de mindez nem tántoríthatott el bennünket a Dudley farmtól. banánültetvény
Összesen: 5 hozzászólás

1. Sánta Klausz is comin' to the town
2006.12.03. 03:24 (Módosítva: 2006.12.03. 03:28)
Megbeszéltük Nócival, hogy erről a kalandunkról ő fog tudósítani. Hogy ismét én jelentkezem azért van, mert drága Ecsém átszundikálta Mikulás bácsi megérkezését. Pénteken este városunkban ismét felgyúltak a karácsonyi lámpások (a lámpásgyújtás már-már hagyomány, a gainesville-iek kerek 17!!! éve gyakorolják), s ezen ceremónia főszereplője volt a fent nevezett piros ruhás személy.. Volt ott zenekar, kórusok, karácsonyi dallamok, majd megérkezett Ő és kigyúltak a fények! Bevallom férfiasan eléggé megilletődtem, bár mentségemre legyen szólva, hogy nem volt éppen egy hagyományos mikulás. Először is hozta a feleségét is és egy csomó rénszarvasnak álcázott mókus is volt vele. Másodszor, igencsak energikus Mikulás volt (anya szerint be volt tépve, bármit is jelentsen ez ), folyamatosan ropta a táncot, tapsolt, énekelt és néha felkiáltott: HOHOHO! Mikor befejezte ezen egyszemélyes showműsorát, mehettek hozzá a gyerekek kívánságaikkal. Lévén ez a típus biztosan nem ért kisnimródkául , ezért otthagytuk a színpadon és elindultunk gyönyörködni a fényekben.Otthon anya említette, hogy a pirosruhás majd valamit akar a cipőmmel. Na ehhez azért nekem is lesz egy-két szavam.
Összesen: 8 hozzászólás