2009. november 29., vasárnap

Ajándék Nektek


Számos blogtársam ajándékozta már meg egy-egy szerencsés olvasóját. Kedves és izgalmas ötlet.

Ime a mi ajándékunk egy olvasónknak:

A szerencsés nyertes kap tőlünk egy, a nyertes által választott személynek szóló és mintájú születési emléklapot.
Az emléklapról részleteket ezen a weblapon találsz.

A játékra bármely Olvasónk jelentkezhet határon innen és túl. Jelentkezni ezen post kommentjében vagy emailcímünkön (loihi75kukacgmailpontcom) lehet (tárgy részbe írjátok: JÁTÉK-nehogy véletlenül töröljem a spamből).
Bloggal nem rendelkező olvasóinkat kérem válasszanak maguknak egy nevet/nicket/bármit amivel azonosítani tudjuk.

Határidő: December 6-án (Igen, Mikulás :-)) éjfélig (Magyar idő szerint! :-) )

Adventi angyalka

A történethez az érthetőség kedvéért hozzátartozik, hogy nálunk a karácsonyfát az Angyalka hozza és viszi el, apró ajándékocskát hagyva cserébe.
Tehát:
Ebéd után meggyújtottuk az első gyertyát és beszélgettünk arról mit is jelent az advent és hogy várjuk vissza az Úr Jézust.
Erre Nimródunk(kicsit felháborodott hangon, összevont szemmel) :

- Meg az Angyalkát, hogy hozza már vissza a karácsonyfánkat.

Lehet ez így blogon keresztül nem üt akkorát, de én majd megfulladtam a nevetéstől. :-)

2009. november 27., péntek

A mi Hálaadásunk

Tegnap volt Hálaadás napja, amit a mi kis családunk immáron 5. éve tradicionális módon ünnepel.
A hálaadás a mi keresztyén világszemléletünk amúgy is szerves része. mégis jó, hogy van egy "hivatalosan" kijelölt nap, ami a karácsonyi roham előtt egy kis megállásra, gondolkodásra készteti az embert.
Az első hálaadásunk teljesen spontán alakult, hiszen Nimródért adtunk hálát 2004 novemberében, akinek érkezésével házaspárból, család lettünk. Valójában már a következő évben, Amerikában tudatosult bennünk, hogy Nimród bizony ahogy kint mondták "thanksgiving baby". 2005-ben már pulykával, édesburgonyával és szívünkben mérhetetlen hálával ünnepeltünk, hiszen váratlan csodaként Noah-t akkor már a szívem alatt hordtam. Rákövetkező évben már, bár nem a vérszerinti családunk, mégis meghitt családi körben ünnepeltünk. Kaptunk egy amerikai családot, igazi amerikai nagynénivel,nagybácsival :-) unokatestvérrel és Noah érkezésével mi is négyen lettünk.
Akkor elhatároztuk, hogy hazaköltözésünk után sem feledkezünk meg erről a napról. Bár voltak nehézségek, veszteségek ebben az évben,rengeteg áldást is kaptunk.
Az első Hálaadást kijelölő Kiáltvány szavaival kívánok mindenkinek, aki szeretne egy kicsit velünk együtt megállni és visszatekinteni BOLDOG HÁLAADÁST!

Minden nemzet alapvető kötelessége, hogy könyörögjön a Mindenhatóhoz, minden jónak forrásához, nemcsak a nehéz időkben való irgalmas segítségéért, de ünnepélyes, közös formában is hálát kell adni az állandó gondviselésért... ...Mondjon köszönetet Isten jóságáért és irgalmáért, vidáman fogadva és teljesítve törvényeit, mindenki helyzetének és előmenetelének megfelelő, igaz és tiszta vallást gyakorolva, mely alapja a közjónak és a nemzet boldogságának."

forrás: earlyamerica.com, flagmagazin.hu

2009. november 17., kedd

A 8 , a majdnem 5 és a Ráadás

A 8
8,33 Kg és 70 cm és kerek
8 hónapos a kis kétfogú cicifüggő. Aki még mindig egy tündibündi mosolygombóc. Bár még minimum kétszer ébreszt éjjel, de elnézzük neki.

Próbáltam főzőcskézni, direkt neki eltett alapanyagokból. miután megpróbált megfulladni az általam kreált homogén péptől, az arcomba köpte az egészet, majd vígan elfogyasztott egy üveg "bóti" babaételt. A fene sem érti. Ugyanaz az alapanyag, állag.

Még mindig játékbaba: lerakod-ottmarad. Szépen leültetjük a játszószőnyegre, körülötte játékok és szépen eljátszadozik. Ha elfárad, eldől. Ha hanyatt, akkor minden rendben (általában). Ha hasra, na az gáz. Nem nagyon szeret hason lenni. De ha elfeledkezik magáról és az ő nagy bánatáról, ügyesen tolja a popóját felfelé és hátrafelé tolat.

Nucánál olvastam annakidején Zselyki halálos frekvenciájáról. Na mármost halálos frekvencia nálunk is van. Akkorákat kurjongat a kisasszony, hogy ihaj. Utána meg örül a hangjának. Tegnap meg vigyorogva versenyt kurjongattak Noah-val.

Nagyon szeret legozni, érdeklik a könyvek, az újságpapír szaggatás.

4 tudománya van:
-pápát int és mondja is tátá vagy pápá
-lábával tapsikol, ha azt mondjuk tapsi-tapsi,
-illetve normálisan tapsol a kezével, a "süti, süti pogácsa c. örökbecsűre."
-Anyu "megtanította" neki a "fújja a szél a fákat" c. mondókát. Már tudja mikor jön a "reccs". Előtte pár szótaggal már elkezd pislogni és kiül arcára a várakozás.

Már ücsörögve fürdik a kiskádban. Játszik, pancsol, kurjongat.

Alvásnál rituálénk van:
Fürdés (apa fürdeti), én öltöztetem, szopi, be a kiságyba (közben éneklek neki), megkapja Fánit az alvóselefántját, ujjacska be, Fánit magához húzza, oldalra fordul, én elköszönök tőle és kijövök. A kisasszony pedig egy hang nélkül elalszik. Maga a csoda!

A majdnem 5
Nimród olyan nagyfiú lett! Ma holnap 5 éves. És olyan büszkék vagyunk Rá!
Az óvónők is észrevették a változást. Képes koncentráltan figyelni és elmélyülni dolgokban. Most éppen a színezés van napirenden, de egy időben sorozatban gyártotta az általa készített térképeket, aztán volt egy időszak amikor folyamatosan vulkánkitöréseket rajzolt.
Már nekem is készülnek ajándékok az óvodában: szalmapókháló, ötösfonás, általa rajzolt kották.
Bár még nem a türelem mintaszobra, de sokat javult a helyzet.
Remekül számol, érdeklik a betűk. Leggyakrabban saját nevét és a T-Rex szót irkálja. :-)

Hugit nagyon szereti, saját elmondása szerint ő a legjobb barátja. :-) (Őt szerette volna feleségül venni, míg apja kiselőadást nem tartott neki a vérfertőzésről. :-) )
Noah-val is klasszul eljátszanak, míg valamin hajba nem kapnak.

Még mindig irgalmatlanul sokat beszél és gyakran osztja az észt.
Akaratos. Ha valami nem az elképzelése szerint alakul, orbitális hisztivel próbálja elérni célját. Teli torokkal üvölt. Megdöbbentő.
Új dolog, hogy hamar megsértődik, s ilyenkor megbántottan elvonul. Nehéz megbékíteni.
Egy apró karcolásba is képes "belehalni".
Tiszta pasi! :-)

és a Ráadás
Noah mai szösszenete:
(Vacsorára tojást főztem.)
-Anya, ez kinek a tojása?
-A tyúkanyóé.
-És mi megszereztük?
:-))))))


---------------------------------------------------------------
Válaszaitokat továbbra is szeretettel várom a jobb oldalon!




2009. november 12., csütörtök

Szürke

Azt szeretném, ha ez a kérdés fekete vagy fehér lenne. Akkor tudnék választani. De így hogy az egész egy nagy maszat, hogyan döntsön az ember? Hogyan döntsön JÓL az ember?
Alaposan végigtanulmányoztam a kérdéskört pro és kontra.
Ha csak rólam lenne szó, már rég eldöntöttem volna, hogy "köszi, nem kérem." De most én/mi döntünk a gyerekeinkről. Mivel teszek jót?
llletve azt gondolom, itt nincs jó választás. Talán az a kérdés: mivel ártok kevésbé?
Nagyon utálom, hogy ebben a kérdésben is kettészakad az ország. És nagyon utálom, hogy valakik ebből politikát, üzletet, médiaszenzációt csinálnak.
Gondolom mindenki csak a legjobbat szeretné a gyermekének.

De mi a legjobb?


Kíváncsi vagyok Ti hogyan döntöttetek. Kérlek válaszoljatok a jobb oldalon!
Köszönöm.