Első, és ebben a hónapban a legfontosabb esemény: Leilani lányunk 1 éves lett.
Volt ünneplés és torta Agyiéknál.
Persze a napján itthon is megpuszilgattuk. Nimród nagyon édes volt, mert reggel, ahogy felébredt, beszaladt Leilanihoz, majd kissé csalódottan mondta, hogy "ez a baba meg semmit nem nőtt" meg hogy "ő már látott egyévest, de az nem így nézett ki". Hát nem tudom mire számított. :-)
Egyébként nem kis darab a hölgy. Múltheti mérés szerint 9960 g és 76 cm. Még mindig szopizik, este és éjjel egyszer az állandó, reggel, napközben, ahogy kedve van. Ha valami baj éri (beüti magát ide-oda), akkor szopival biztosan meg lehet vígasztalni.
Lassan mindenevő lesz és már csak ritkán fulladozik a nem simára turmixolt ételtől. Múltkor Agyit nagyon megnevettette, mert bevágott náluk 1 nagy tányér levest, majd teljesen rácuppant a nokedlire. Tömte be a kis kezével, először a saját tányérjából, majd Agyiét vette célba, aztán mikor már nem adtunk neki többet (féltünk szétdurran) egy óvatlan pillanatban belenyúlt Noah szájába, kikapott belőle egy pár nokedlit és gyorsan azt is betömte.
Szeretném rászoktatni a tápszerre, mert 2 éves koráig (családi okok miatt) neki sem óhajtok tehéntejet adni, de nála ez nem lesz egyszerű menet. Folyadéknak az anyatejen kívül, kizárólag a vizet fogadja el. Csőrös pohárból ügyesen iszik.
Öt és fél foga van. Először az alsó 2 jött ki, majd felül egyszerre indult 4, de érdekesen bújtak ki: először jobboldalon a szemfog és a metszőfog, majd bal oldalon a metsző és most bújik a szemfog. Ettől egy ideig elég csorba volt a kis ábrázatja.
Mozgásfejlődése merőben eltér a fiúkétól. Bár már ügyesen mászik, próbálja felhúzni magát, önállóan nem állt még fel (bár próbálkozik). Nem vagyok kétségbe esve miatta, állítólag én is másfél évesen kezdtem járni, mégis ember lett belőlem. :-)
Eddig a kiságyában általában hanyatt feküdt, néha egyik- vagy másik oldalán aludt. Múlt héten azonban rájött, hogy fel tud ülni. Visszafeküdni viszont nem tud. Ebből következik, hogy pár napja a következő játékot játsszuk: lefektetem, kisvártatva felül, újra lefektetem, újra felül, ülve elalszik, megpróbálom lefektetni, jobb esetben sikerül, rosszabban kezdjük az egészet előröl.
Beszéde kezd indulni. Talán első szóként feljegyezhetjük: gyeje, aztán a szia, aja (mintha ez lennék én), papa (ez az apja:-) ), tátá (pápá).
Mindenre mutogat, kérve nevezzük meg, aztán próbálja kimondani.
Beszédértésben kezd "barnulni" (elnézést a szőke hölgyektől). Tudja mi a tapsi, a pápá, hol a nózija és pár hasonló életbevágó dolgot. :-)
Természetesen mindannyian teljesen odavagyunk érte (azért Noah néha kicsit megnyomogatja a miheztartás végett).
Volt ünneplés és torta Agyiéknál.
Persze a napján itthon is megpuszilgattuk. Nimród nagyon édes volt, mert reggel, ahogy felébredt, beszaladt Leilanihoz, majd kissé csalódottan mondta, hogy "ez a baba meg semmit nem nőtt" meg hogy "ő már látott egyévest, de az nem így nézett ki". Hát nem tudom mire számított. :-)
Egyébként nem kis darab a hölgy. Múltheti mérés szerint 9960 g és 76 cm. Még mindig szopizik, este és éjjel egyszer az állandó, reggel, napközben, ahogy kedve van. Ha valami baj éri (beüti magát ide-oda), akkor szopival biztosan meg lehet vígasztalni.
Lassan mindenevő lesz és már csak ritkán fulladozik a nem simára turmixolt ételtől. Múltkor Agyit nagyon megnevettette, mert bevágott náluk 1 nagy tányér levest, majd teljesen rácuppant a nokedlire. Tömte be a kis kezével, először a saját tányérjából, majd Agyiét vette célba, aztán mikor már nem adtunk neki többet (féltünk szétdurran) egy óvatlan pillanatban belenyúlt Noah szájába, kikapott belőle egy pár nokedlit és gyorsan azt is betömte.
Szeretném rászoktatni a tápszerre, mert 2 éves koráig (családi okok miatt) neki sem óhajtok tehéntejet adni, de nála ez nem lesz egyszerű menet. Folyadéknak az anyatejen kívül, kizárólag a vizet fogadja el. Csőrös pohárból ügyesen iszik.
Öt és fél foga van. Először az alsó 2 jött ki, majd felül egyszerre indult 4, de érdekesen bújtak ki: először jobboldalon a szemfog és a metszőfog, majd bal oldalon a metsző és most bújik a szemfog. Ettől egy ideig elég csorba volt a kis ábrázatja.
Mozgásfejlődése merőben eltér a fiúkétól. Bár már ügyesen mászik, próbálja felhúzni magát, önállóan nem állt még fel (bár próbálkozik). Nem vagyok kétségbe esve miatta, állítólag én is másfél évesen kezdtem járni, mégis ember lett belőlem. :-)
Eddig a kiságyában általában hanyatt feküdt, néha egyik- vagy másik oldalán aludt. Múlt héten azonban rájött, hogy fel tud ülni. Visszafeküdni viszont nem tud. Ebből következik, hogy pár napja a következő játékot játsszuk: lefektetem, kisvártatva felül, újra lefektetem, újra felül, ülve elalszik, megpróbálom lefektetni, jobb esetben sikerül, rosszabban kezdjük az egészet előröl.
Beszéde kezd indulni. Talán első szóként feljegyezhetjük: gyeje, aztán a szia, aja (mintha ez lennék én), papa (ez az apja:-) ), tátá (pápá).
Mindenre mutogat, kérve nevezzük meg, aztán próbálja kimondani.
Beszédértésben kezd "barnulni" (elnézést a szőke hölgyektől). Tudja mi a tapsi, a pápá, hol a nózija és pár hasonló életbevágó dolgot. :-)
Természetesen mindannyian teljesen odavagyunk érte (azért Noah néha kicsit megnyomogatja a miheztartás végett).
Isten éltessen édes Kislányunk!
