Minden kezdet

Úgy alakult hogy ez a szeptember mindhárom apróságnak újat hozott.

Nimród a Csopaki Általános Iskola első osztályos tanulója lett. Nagyon szeret iskolába járni, a hétvégéket jelenleg nem szereti, mert akkor „nincs iskola”. Azt az indoklást, hogy a tanító néniknek is jár pihenés elfogadta (nagy nehezen).

Iskolában fél/háromnegyed 8-tól 4-ig van. Kérés volt, hogy napköziben mindenki maradjon. 2-től 3-ig kötelező tanulószoba van. Nimródka szorgalmasan gyűjtögeti a mosolygós fejecskéket, meg piros pontokat és a zöld szívecskéket és csillagokat. Hogy mi ennyit ér, ő jobban tudja, de az ajtóra kitett táblácska alapján barátjával együtt az első helyet bitorolják az osztályban. Matekban verhetetlen, olvasni pedig múlt hét péntekre sikerült megtanulnia. Tanító nénijével hétvégén beszélgettem egy keveset és úgy fogalmazott, hogy jó a gyerek genetikája. J Ezúton is köszönet érte az Úrnak és Dévai lombikos doktor bácsinknak a közreműködésért.

Különórákkal még hadilábon állunk. Judohoz ragaszkodik, az ovis tornatanárnénije pedig Nimródhoz ragaszkodik, szeretné látni a tornacsapatban, tehát az még 2 edzés. Jár egyszer úszni, igaz ez csak október végéig lesz. Heti egyszer van népitánc. A heti 2 focira viszont csak Noah fog járni valószínűleg. Testnevelés órájuk minden nap van, és hamarosan indul a 8év 16 sportág program is, ami annyit takar, hogy félévenként 1 sportággal ismerkednek meg életkornak megfelelően (ez kötelező, önkormányzat által támogatott program).

Az Angol és a Hittan benne van az órarendben. Ami még alakulóban van az a szolfézs és hangszerórák. A szolfézs úgy tűnik belefért a 8-4-ig időtartamba. (A veszprémi zeneiskola tanárai kijárnak az iskolába.) A hangszerórák még függőben vannak. Gitározni szeretne a fiú.

Egyenlőre ennyi, még leírni is sok. Nem csoda hogy este 8kor szinte bezuhan az ágyba. Másnap azonban gond nélkül kuruttyol már háromnegyed 6kor. Napirendünk tehát még alakulóban, ami biztos hogy reggeli után legkésőbb 7.10-kor ki kell lépnünk az ajtón ahhoz hogy mindenki időben a rendeltetésének megfelelő helyre jusson. (Ez majd akkor lesz érdekes, ha mindegyikre több réteg göncöt kell húzni).

Noah bár maradt az óvodában, csoportot váltott. Eddig vegyes csoportok voltak, szám szerint 2. A kisgyerekes lakosok száma azonban örvendetes módon emelkedett településünkön, így elkerülhetetlenné vált egy 3. csoport indítása. A vegyes csoportos rendszer felbomlott, így most kis-, középső- és nagycsoport van. Mivel Noah évvesztes, így ő a középsőbe került, míg a fél évvel idősebb cimborája Zsombi a nagycsoportba. Ráadásul az óvónénik és a csoportszoba is változott, így most ő lett a „másik csoport” és hogy finoman fogalmazzak ez nem töltötte el túl nagy lelkesedéssel. Az öltözőhelye is megváltozott, a jele hála Istennek maradt a régi.

Mivel ő a legérzékenyebb a három közül, így a reggeli óvodában maradások nem éppen zökkenőmentesek. Rátekeredik a lábamra és nehéz otthagynom, pedig minderre 10 perc áll rendelkezésünkre, ha oda akarunk érni az iskolába Nimróddal. Ez a hiszti egyébként csak nekem szól, mivel utána már gond egy szál sem (kilestem), hiszen a régi csoportjából 2 hasonszőrű kisfiúval, Farkassal és Bulcsúval is nagy haverságba keveredett.

Persze megtehetném, hogy közösen először elmegyünk az iskolába és visszafelé adom be az oviba, de Noah ragaszkodott ahhoz, hogy ő legyen az első akit leadok. Később, ha dolgozni kezdek majd, úgyis ez lenne a menetrend, szóval nem baj ha szokjuk a dolgot. Most Leili miatt borul ez a menetrend egy kicsit (erről majd nála ejtek szót).

Tehát ő negyed 8-tól fél 4-ig van oviban, utána együtt megyünk Mimiért. Ha itthon van éppen R., akkor hazaugrok vele és egyedül ballagok az Iskolásért.

Heti kétszer jár fociedzésre, bár ráférne több mozgás, mert energiája végtelen. Ám őt nagyon nehéz bármilyen különórára rávenni, ehhez a focihoz is kellett 1 év, mire eljutottunk addig, hogy már nem bőgve hagyom ott. Hittan, majd az oviban lesz, heti 1x.

Leilani ma ment először óvodába. Az utcán még nagy lelkesen lépkedett, ám Noah bőgőműsora láttán (mikor világossá vált számára, hogy Lencs nem alszik ott, második fokozatra kapcsolt a bőgésben) inába szállt a bátorsága. A váltócipőig minden rendben volt, de a pulcsijától már nem akart megválni. Kis Fáncsiját szorongatta és keservesen sírt. Bár itt szokás lenne a „beszoktatás”, azaz anya/apa először marad vele ki tudja meddig, majd fokozatosan megy el, én ezt nem tartom jónak. Átadtam a bőgő gyereket az óvónőnek, biztosítottam róla, hogy délben jövök, hátat fordítottam és eljöttem. Nem mondom, hogy nem volt nehéz, de ismerem annyira a saját gyerekeimet, hogy biztosan tudjam ez a megoldás a legjobb nekik. Lencsi végigasszisztálta annakidején ahogy a bátyjait oviba vittem és hoztam haza. Itthon megbeszéltük hogy mi fog történni, korábban már találkozott és megismerkedett az óvónénikkel, a gyerekek jó részét ismeri és a jelét is hetekkel ezelőtt kiválasztottuk ( virág). Úgy gondolom a szülő nem része az óvodai életnek és nehezebb lenne azt elmagyaráznom, ha napokon keresztül, órákon át bent ülök a csoportban, akkor később miért nem maradok ott. Igy tudja, hogy dolgom van, mennem kell, de jönni fogok érte és kész. (Nem általánosítok, nekünk ez jön be..)

Ahhoz azonban ragaszkodom egyenlőre (mivel még csak 2 és fél éves), hogy ebéd után érte menjek, és itthon aludjon. Ha minden úgy alakul, ahogy szeretném és sikerül visszazökkennem a munka világába, akkor a leendő munkahelyem mellett is megtehetem majd ezt (nagyon, nagyon remélem így lesz).

Fél óra múlva felhívtam az óvodát, ahol mindkét csoport óvónénije biztosított róla, hogy mindkét gyerkőc teljesen rendben. KisLencs kb. 10 percig volt dühös. Amikor telefonáltam éppen reggelizett. :-)

Délben mentünk érte R-rel, éppen az udvaron játszottak, Noah bőszen őrizte (gondolom azért, hogy meg ne lépjek vele észrevétlenül :-) , így még egyszer bepróbálkozhatott, hátha hazaviszem, de én már elég dörzsölt vagyok ehhez.).

Lencsi elmondása szerint jó volt az ovi és csak kicsit sírt és gyurmáztak, de azért holnap nem menne ha nem muszáj (de muszáj). :-)

Első nap még itthon ebédelt, egy hang nélkül elaludt és vidáman ébredt. Most éppen Noah-val kirakóznak (az előbb fejezték be a gyurmázást) és beszélgetnek az oviról (Mimi judon).