Kisfarkas

Emlékszem, hogy tipródtam annak idején Nimród szobájának dekorálásával. Ott volt a hatalmas szoba, végtelen fehér falak, 1 kiságy, kézügyesség 0 és nem találtam semmi „boltit”, egy enyhén rózsaszínes Micimackó posztertől eltekintve, amivel feldobhattam volna.
Emlékszem, hogy örültem, amikor Gainesville-ben egy Art Show-n rátaláltam Mike Segal képeire. (Még a blogban is beszámoltam róla akkor) Igaz csak az ici-pici méretűekre volt pénzünk, de mai napig megvannak és ma már Noah is előszeretettel nézegeti rajta a sirályokat, hajókat, kutyust, cicust és pillangót.
Akkor nagyon sajnáltam, hogy nem telik nagyobbra, többre.
És akkor itt, nem messze az otthonunktól rátaláltam a magyar „Mike Segalra” ( http://www.kisfarkas.hu/ ) , annyi különbséggel, hogy szebb, részletgazdagabb, Magyarországra jellemzőbb és megfizethetőek a képei. Tudom, hogy tetszeni fog a srácoknak ha „fantáziát” kapnak tőlünk ajándékba. Már csak az a kérdés, hogy a juhász, az erdő, a tanya vagy a tenger legyen…