Levél Apának 6.

Szia Apa,
Jó lesz ha már hazaérsz, mert kész őrültekháza, ami itt van. Nagyi próbálja tartani a frontot.
Az apahiány mindenkinél másképp jelentkezik. Én rosszul alszom, állandóan szopiznék. Nimród folyton megsértődik valamin és sokat hisztizik. Noah folyton Nagymamán lóg és meg nem válna egy percre sem az alvósteknősétől, még az udvarra is magával viszik. Képzelheted hogy néz ki!
Anya meg annyira feszült. Pedig egy nyugodt anyából sokkal finomabb a tejecske. Szóval alig várjuk, hogy itthon legyél és az élet visszatérjen a normál kerékvágásba. Bár anya azt mondja, hogy egy ideig még nem puszilgathatunk, mert a doktornénid javaslatára karanténban kell lenned pár napig. Pénteken meg kitelepítettek a szobámból. Anyu azt hitte, ha rovarirtóval alaposan befújja a lambériát, akkor a szú, mely egész éjjel rágcsál, majd jól megdöglik. Szép próbálkozás volt. Mi megdöglünk olyan büdös van még mindig, a szú pedig éli világát és hangosabban rágcsál, mint valaha.
Ma újabb szerrel próbálkozunk.
Az ovis évzáróműsort kihagytuk szombat délelőtt. Egyébként is vendégeink jöttek ebédre. Anyu unokatestvére a családjával. Jött egy baba is velük, Zsófika, akinek egyszerre kellett volna születnie velem, mégis ő már 6 hónapos! Kíváncsian nézegettem, aztán bőgtünk egyet közösen. Anyu fényképezőjéből kifogyott az elem, így képek később lesznek. Aztán Joli mamáék is benéztek délután. A fiúk persze nem aludtak semmit, teljesen fel voltak pörögve. Legalább este hamarabb elaludtak, csak úgy, mint én.
Mikor ez olvasod-talán egy reptéren- már úton vagy hazafelé.
Jó utat Apa! Várunk haza!
Leilani