Díjakról

Van minékünk mindenféle díjunk, aminek mindig nagyon örülünk és köszönjük Nektek.

Maccancstól ismét megkaptuk ezt a kedves díjat:


ami tök jó mert eszembe juttatott egy régi tartozást. Nevezetesen ezt:



Még ebben (nem tudom miért nem linkelődik, még dolgozom rajta kicsit, de most rohanok, különben 2009 júliusában.) a bejegyzésben megígértem, hogy az engem jó kedvre derítő blogok tulajdonosait megkérdezem belinkelhetem-e ide blogjaikat. Annak rendje- módja szerint meginterjúvoltam őket. A válasz mindkét esetben pozitív volt, aztán átadni meg jóóól elfelejtettem. Szóval az én két díjazottam, akik mosolyt varázsolnak arcomra a legdepisebb napjaimon is:

Csibike

és

Chipie

Maccancs! Köszönöm a díjat és hogy eszembe juttattad tartozásom.
Lányok (Asszonyok)! Köszi, hogy írtok! :-)

Félrehallás

Mit sütsz?- kérdezi és én válaszolok.
Erre visszakérdez: CSŐRELEFÁNTOT?

Segítségül fényképet nem tudok mellékelni, egyrészt mert csőrelefánt nem volt fotogén, másrészt mert pillanatok alatt elfogyott.Megfejtéseket a megjegyzések rovatba várom.
Némileg kapcsolódik a témához és tartozom is vele.
A képen az ovis farsangra gyülekező gyerekek. A dínó és a krokodil a mi vérünk. :-)

?

Most mégis mit lehet azzal kezdeni, hogy

A. Ötévesünk napjában minimum 5678-szor a legváratlanbb pillanatokban letolja a nadrgját, kitolja csupasz sejjhaját és jobb esetben szájával bélgázra emlékeztető hangokat produkál, hatalmas röhögések közepette. (A másik észlény persze utánozza.)

B. Össze-vissza, ész nékül rohangálnak a lakásban, minden tiltás ellenére.

C. Lökik, rúgják, karmolják egymást.

D. Háromévesünk a dorgálásra kijelenti, hogy

- nem lesz a mi "kiffiunk",
- nem szeret minket,
- senkit sem szeret, csak Leilanit,
- elköltözik,
- elszökik,
- úgy megver,
és végső döfésként
-megeszi a házat.

E. Eközben Hamarosantizenegyhónaposunk sunyiban lenyalogatja a vízkövet az (áramtalanított) párologtatórol ??????

A kis térképész

Kihallgattam őket, ahogy a térképről társalogtak. Az, hogy Nimród sok mindent tud nem volt újdonság, de Noah meglepett. Még csak három és fél!

Zűrös hét

A zűrős hetünk, valójában előző hét szombatján kezdődött, mikor Noah tipródása, kedvetlensége és étvágytalansága láttán elgondolkoztunk mikor is járt utoljára wc-n.
Három gyereknél már annyi mindenre kell egyébként is figyelni, hogy a székelési szokásokról, mivel mostanában nem volt ezzel probléma, nem vezetünk excel táblát.
Erős gondolkodás után megállapodtunk R-val a hétfői napban. Nosza rajta Laevolac, kúp, meleg víz, hasmasszázs, aszalt gyümölcs, olivaolaj.....semmi eredmény, de Noah látszólag nem az igazi.
Hétfő reggel irány a gyermekorvos. Aztán beutalóval a kórház. Ott kapott beöntést, ami bár nehezen adta- lászólg ki is pucolta. Azonban az orvosok, az elmondottak alapján, nem voltak megelégedve a végeredménnyel (kemény produktumot vártak), így még egy beöntés megspékelve két kúppal. Gyerek idegileg teljesen kész volt. (Ha meglátott egy fehér köppenyt, már bújt el, ahová tudott.) Nem tudjuk hova tűnt benne a fél liter víz és a 2 kúp, de nem adta, így -némi ráhatással- hazaengedtek (ekkor már késő délután volt) azzal, hogy ha másnapig otthon sincs széklet, vissza kell jönni és folytatódik a beöntésesdi.
Persze itthon sem volt semmi, de a családi kupaktanács úgy döntött, hogy inkább az ajkai kórházba visszük vissza, így nagyi is tud segíteni. Ajkán szerencsére nem öntögették, hanem csináltak egy hasi uh-on, ami negatív lett.
Noah, annak ellenére, hogy továbbra sem produkált, visszanyerte étvágyát, kedvét, így csütörtök reggel hazajöttünk és mintha mi sem történt volna, ment az óvodába. És láss csodát, délután hazajöttünk, ő produkált, mi megdícsértük és azóta is megy minden a régi kerékvágásban (annyi eltéréssel, hogy Noah nagydolgait azóta vezetem).
Alighogy fellélegeztünk Lencsike "romlott el". Folyamatos sírás, nyűgösség, láz, hasmenés. Diagnózis: 4 fogacska jön egyszerre. Szerencsére ezt is túléltük.
Mondom, hogy zűrös hét volt.