2010. július 28., szerda

Az elmúlt hét legfelemelőbb és legrázósabb pillanatai

Kezdjük a negatívval: Nimródunk, aki sosem beteg, kedden belázasodott. De olyan istenigazán. Folyamatos hűtőfürdők és lázcsillapítás mellett sem ment le 38.5 alá. Szenvedett, mint egy...férfi. :-) Én meg ugyebár nem aludtam aznap éjjel.
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy másnapra vártuk a doktorbácsinkat, elmaradt 15hós oltás ürügyén. Nosza egyből megmutattuk neki, az addigra már javulás útjára lépett Nimródot. Doktorbácsink, aki sosem ír fel antibiotikumot, most felírta. Lencsit is megvizsgálta, ám mivel semmit nem talált nála, beoltotta.
Csütörtökön reggel Nonci volt szokatlanul csendes. 39.7 A beteg Noah annyiban különbözött a beteg Nimródtól, hogy 38.6-nál kifejezetten csintalannak bizonyult, 39 felett kezdett nyugodtabban viselkedni. Délután Leilót is melegnek éreztem. 39. Na innen horror volt. Főleg az éjszaka. Rohangáltam a két gyerek között, mint a mérgezett egér. Csak annak örültem, hogy több gyerek nincs itthon. :-)
És a TADAM:
2010. JÚLIUS 21-én Leilani végre megtette első lépéseit. (Nem kapkodta el. :-))))) )

5 megjegyzés:

Gergő baba írta...

Jobbulást a gyerkőcöknek! Bizony, ezek a nehéz pillanatok, amikor sok erőre van szükség.
Leilaninak nagy-nagy gratula a lépésekhez! Csak így tovább kislány! :-))) puszi, Gergő baba, Szabi, Ibolya

Mónika írta...

Hú! Remélem jobban vagytok! Ez a nyár nekünk is ilyen.... (naívan én is eddig abban éltem, hogy csak télen van betegség!:-S) Valami mindig van...
Gratulálunk az ügyes lánykádnak! Most már 3 felé szaladhatsz!:))) Sok puszi! Kitartás, most már csak jó jöhet! M

Évi írta...

Ügyes ez a Lencsóka!!4Gratula neki.
Jobbulást nekik.Ez a 39 nagyon zúzós, mikor egyszerre többen vannak benne akkor meg pláne..De mi is...láttad.Én aki sose szoktam...én is beleestem...Evvan.Gyógyuljatok.
Puszik, ÉVi

Évi írta...

Ja köszönöm a hozzászólást.Sajnos valszínű agydaganata van a nőcinek.73-as mint én...30 kg, körül van...Annyira szörnyű...Így is odamenjek szerinted????:-(((((((((((

sedith írta...

Jaj, de ügyes! Gratula neki! Nem az a kapkodós fajta, de minek is? Nem ér rá majd gyalogolni egész életében?:)
Azóta, remélem, már mindannyian jól vannak!:)